A Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület (DA-RIÜ Khe.) szervezésében tegnap Szegeden, megrendezésre került az Ipari Parkok Dél-alföldi Regionális workshopja.
A redezvény célja az ipari parkok és a parki vállalatok fejlesztési lehetőségeiben bekövetkező változások felmérése, a felmerülő javaslatok összegyűjtése, a parki menedzsment és betelepült cégek szolgáltatási, képzési igényeinek felmérése volt.
Ipari Parkok Regionális workshopja Szeged 2009 03 19 videó
Ipari Parkok Regionális workshopja Szeged 2009 03 19 kép
A résztvevőket Dr. Molnár IstvánDél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Khe. igazgatója köszöntötte
Az program szerint, az előadások-prezentációk a következő témakörökben hangzottak el.
1. A válság és a régió Balogh László, ügyvezető igazgató; Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
A prezentációt a DARFÜ Kht. munkatársai: Tóth Róbert csoportvezető és Csaba-Papp Kornélia projektmenedzser, a Válságkezelés a Dél-Alföldi régióban elnevezéssel adták elő:
Az előadás során, a válságkezelés szempontjából a hangsúlyt a támogatási és pályázati rendszerekről, a lehetőségekről és azok feltételeiről tájékoztatták a konferencia résztvevőit.
Kifejtették, hogy a régió gazdasági vonzerejének növelése céljából a kiírt pályázatok prioritásai:
- az ipari parkok, ipari területek fejlesztésére,
- inkubátorházak infrastrukturális fejlesztésére,
- az új pályázatok az egyedi regionális ipartelepítésre,
- a vállalkozások telephely fejlesztésére,
- külön alapokból, a regionális vállalkozásfejlesztésre,
- az üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztésére a kistérségekben,
- a vállalkozások fejlesztésére alapszintű tanácsadással, mentor tanácsadás igénybevételével,
- klaszterek, vállalati együttműködések kialakítására,
- klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése,klaszterek közös eszközbeszerzése.
Külön kitértek a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap decentralizált pályázati konstrukciók a Dél-alföldi Régióban, valamint a 2007-2008.évi Baross Gábor Programtámogatási rendszerek bemutatására.
2. A válság hatása a vállalkozásokra, állami beavatkozások Czágler Péter - főosztályvezető; Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Bevezetőjében, Czágler úr kiemelte, hogy a világ pénzügyi és gazdasági válság kialakulásával, a vállalatok gazdálkodását napjainkban, alapvetően a likviditáshiány, bizalomhiány, kockázatkerülés jellemzi.
Ezekhez, veszélyek társultak a vállalkozások mőködésében:
gyengülő forintárfolyam a tőkekivonás miatta pénzügyi kockázatok nőttek
- korlátos finanszírozási lehetőségek
- a reálpiacok beszűkülése
- hazai és export téren egyaránt
- lánctartozások növekedése, tömeges fizetésképtelenség.
Ennek az állapotnak, tendenciáknak a leküzdésére kormányzati kezdeményezések, intézkedések fogalmazódtak meg, amelyek céljai a vállalkozásokat élénkítő, támogatási programok megvalósítása, amelyek megteremtik, javítják a versenyképes üzleti környezetet.
A továbbiakban, ismertette a kormányzat intézkedéseinek, a válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedéseinek kiemelt beavatkozási területeit, tartalmát:
1. Pénz
- Új Magyarország Fejlesztési Terv átcsoportosítása
- Új a válság hatásait csökkentő konstrukciók, támogatások
2. Munkahely-megtartás
- Térségi válságkezelő alap kidolgozása
- Adó és járulékrendszer átalakításával a munkahelymegtartás támogatása
- Új ösztönzők a munkaintenzív vállalkozások betelepülésére
- a vállalkozások könnyebb hitelhez jutása érdekében
- Hitelképes vállalkozások körének kibővítése
- Banki likviditáshoz történő hozzájárulás
Hitelgarancia
- hitelgarancia igénybevételével könnyebb a forráshoz jutás, mivel a bankok kockázata csökken
Kockázati tőke
Kamattámogatás
- a vállalkozások finanszírozási költségeinek csökkentése
EU-s pályázatok
- a beruházási/fejlesztési kedv növelése, fenntartása
Munkahelymegőrző programok
- A munkahelymegőrző támogatások mértéke, feltételei
- Adminisztratív tehercsökkentési és közigazgatási eljárás egyszerűsítési kormányzati program
- Telepengedélyezési eljárások felülvizsgálata
- Partnerségi együttműködés az üzleti szektorral
- Iparági stratégiák.
Tudásalapú, nagy növekedési és FDI vonzó képességgel rendelkező ágazatok kijelölése, és fejlesztéspolitikai fókuszú stratégiára alapozott akcióterveinek kidolgozása.
Magyar Logisztikai Stratégia:
célja, hogy 2013-ra Magyarország az Ázsia és Európa közti áruforgalom szempontjából a közép-kelet-európai térség egyik regionális logisztikai szolgáltatásokat nyújtó központja legyen.
3. Fejlesztés, mint a kitörés eszköze Dr. Lippényi Tivadar, elnökhelyettes, Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal
Ehhez az előadáshoz illik a következő gondolat:
Mahatma Gandhi:
"Elegendő a világunk, hogy az ember szükségleteit kielégítse, de arra nem, hogy a kapzsiságot is."
PROBLÉMÁK
- A korosodó népesség hatása a munkaerőpiacra és a nemzeti költségvetésekre (nyugdíj rendszer, egészségügy, szociális szolgáltatások)
- A szegénységből adódó problémák (a változó helyzethez való alkalmazkodás képessége alacsony, a felzárkózásra váró régiókban a tudásszint alacsony, szociális feszültségek)
- Helyi identitás, protekcionizmus, xenofóbia
.
GLOBALIZÁCIÓ
- Kína és India szerepe – új értékek
- A multinacionális cégek befolyása
- Új gazdasági központok – nem biztos, hogy egyeznek a földrajzi, történelmi határokkal
- Nemzeti költségvetés és közösségi célok.
KIHÍVÁSOK
- Életminőség: élelmiszer minőség, egészségügy, tiszta víz, tiszta levegő, tiszta energia
- Környezetterhelés, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés és annak ára
- Szuburbanizáció, a közellátás infrastruktúrájának növekvő költségei
ERŐFORRÁSOK
- A technológiai fejlődés, a technológiai korlátok eltűnése, és a társadalmi befogadás
- Az emberi erőforrások: Kreativitás, alkalmazás és gyakorlat
- A tudásgazdasághoz tudásbefogadó társadalom kell
- Digitális műveltség, tárgyi tudás
Fenntartható fejlődés és innováció
Erőforrás gazdálkodás
- Megújuló és alternatív energia, energiatakarékosság
- Nyersanyag takarékosság, újrahasznosítás
- Pénzügyi források
- Tudásforrások
Fenntarthatóság és innováció
- Nincs fenntartható fejlődés innováció nélkül.
- Másfelől az innováció - ha nem torz, nem önpusztító - eleget kell, hogy tegyen a fenntarthatóság követelményének.
- Mindaz, amit gondolkodással és alkotással létrehozunk, közvetve, vagy közvetlenül a javunkat kell, hogy szolgálja.
Mit tegyen a K+F+I politika a fenntartható fejlődésért?
- Biztosítson szabad utat az innovációnak
- Erősítse a tudományok, valamint a környezet és fenntartható fejlődés kapcsolatát
- Ösztönözze a rendszerszemlélet alakítását
- Mozdítsa elő az energiatakarékos fejlesztéseket
- Támogatása a megújuló energiaforrások kutatását
- Működjön közre az etikai, erkölcsi fejlődésben.
A KTI által megfogalmazott és még 2007-ben elfogadott alap stratégiai célok - a tudásnak és a innovációnak a magyar gazdaság hajtóerejévé kell válnia:
- Tudásbázis erősítése, tehetséggondozás, tudományos utánpótlás támogatása
- K+F eredmények üzleti hasznosítása
- Innovatív vállalkozások számának növelése, vállalati innováció ösztönzése
- Nemzetközi, EU-s K+F együttműködésben való intenzívebb részvétel
A KTI Alap stratégiai céljai, fő szempontok :
- Stabilitás
- Átláthatóság, nyilvánosság
- Szakmaiság
- Gyorsabb ügyintézés
- A szellemi és anyagi erőforrások fókuszálása, az elaprózódás megakadályozása, szinergiák kihasználása
- Fokozottabb ellenőrzés
Egy jól működő innovációs rendszerhez a következőket kell biztosítani:
- Megfelelő gazdasági és gazdaságpolitikai környezet
- Pályázati források
- Átgondolt és megvalósítható innovációs stratégiák
- Megvalósítható programok és pályázatok
- Átgondolt és jól működő folyamatok az innovációs programalkotás, a pályáztatás és a szerződéskezelés területein,
- Jól (együtt)működő, szakmailag felkészült és elkötelezett (regionális) innovációs szervezetek
- Részletes, interaktív tájékoztatás a potenciális partnerek felé
- Jó partnerek (tájékozott, felkészült, fegyelmezett a végrehajtásban és beszámolásban).
Viszont ez nem elegendő a következők az innováció társadalmasítása nélkül.
Az alapszíntű oktatástól a tudományos ismeretterjesztésig minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a társadalomban tudatosítsuk, hogy a tudás, kreativitás, innováció és vállalkozó kedv nélkül nincs gazdasági fejlődés és nincs forrása a jobb életminőségnek.
4. Képzések, igények feltérképezése Somogyi Miklós - stratégiai igazgató, Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Szolgáltató Centrum Kft.
Somogyi Miklós igazgató úr emlékeztetett Henry Ford egy mondására:
"Aki a tanulást abbahagyja, az öreg.
Legyen akár húszéves, akár nyolcvan."
A képzesekre, különböző képzési formák állnak rendelkezésre:
- Graduális képzés
- Posztgraduális képzés
- Tanfolyamok, tréningek
- Távoktatás
- Irányított tapasztalatcsere
- Gyakorlati képzés
- Kevert módszerű képzésLétezik olyan oktatási, képzési módszer, amelyik szinte korlátlan rugalmasságot biztosít a fejlődni, tanulni vágyóknak.
Ez nem más, mint az élethelyzethez igazított tanulás.
Az élethelyzethez igazított tanulás előnyei, hogy a tanuló:
- saját tanulási célja szerint,
- saját időbeosztásában,
- különféle tanulási módszerek között választva,
- folyamatos önellenőrzési lehetőséggel,
- folyamatos visszajelzések mellett tanul.
Tehát, lényegében nem képzésekre van szükség, nem tanulásra van szükség, hanem a képzés, a tanulás eredményére!
Ez a tanulási/tanítási technológia:
- kiszámítható ráfordítással
- előre meghatározható eredményre vezet.
Az élethelyzethez igazított tanulás:
- minden olyan tanulásra alkalmazható, amikor a tanulás célja egy adott kompetencia elérése
- (A kompetencia gyakorlatban hasznosítható tudás a működtetéséhez szükséges motivációs háttérrel)
- a tanulási cél elérése (az előre kitűzött színvonal elérése) objektív és megbízható módon mérhető, igazolható
- a tanulási folyamat (anyagi és időbeli) ráfordítása előre kiszámítható
- a lemorzsolódás csekély: a tanulási kudarc szinte kizárt.
Az élethelyzethez igazított tanulás különösen alkalmas azokra az alkalmazásokra,
- ahol a résztvevők előképzettsége, képességei és indíttatása eltérő,
- ahol ellenőrzött, gyakorlati tudásra kell szert tenni,
- eltérő helyszínen és időbeosztásban (illetve ahol gondot vagy túl magas ráfordítást jelentene az azonos helyszínen és időpontban megtartott képzés),
- és ahol mégis olyan képzésre van szükség, amely a tartalmában, módszereiben és színvonalában összehangolt módon valósul meg.
Az élethelyzethez igazított tanulás megjelenési formája:
- tankönyv, tananyag;
- a legegyszerűbb irodai számítógépen is működő számítógépes segítségnyújtó rendszer, amely másolható: hazavihető, bárhol használható;
- mobil munkaállomás (bejelentkezés szerint tanulói, tanári, szerzői stb. munkahely).
Somogyi Miklós Úr az előadását Eötvös József bátorító üzenetével zárta le:
"Az élet viharaival szemben olyan légy, mint a madár, amely, ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll."
5. Regionális és interregionális innovációs szolgáltatások Dr. Molnár István - igazgató; Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Khe.
Előadásában, Dr. Molnár István Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség, a 2008 és 2011 közötti működésének támogatása” elnevezésű projekt megvalósítójának a feladatrendszerét, munkáját, szolgáltatási területeit mutatta be.
A feladatok, szolgáltatások elsődleges célcsoportját a Dél-alföldi Régióban elhelyezkedő, vagy projekttel rendelkező innovációs szereplők alkotják, azonban a DA-RIÜ Khe. a régióhoz nem kötődő innovációs szereplők számára is nyújt szolgáltatásokat.
A szolgáltatások eredményeként létrejövő kapcsolatok lehetnek regionális és interregionális jellegűek.
Az interregionális kapcsolatok viszont kiterjedhetnek más hazai régiókra, lehetnek határmentiek, európai vagy akár globális szintűek.
A szolgáltatások, alapvetően a következő csoportokba oszthatóak:
1.1. A Regionális Innovációs Stratégia (RIS) felújítása
1.2. A RIS operatív tervének kidolgozása
1.3. Vitanapok szervezése a RIS és az operatív terv vonatkozásában
1.4. Más regionális tervezési anyagokkal való összhang biztosítása.
2. Az innovációmenedzsment koordináció (I.)
2.1. A szellemi tulajdon tanácsadási tevékenység koordinációja- cégek, szakértők nyilvántartásba vétele a szakértői adatbázis számára;
- a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadási igények közvetítése;
- a szellemi tulajdon menedzsmenttel kapcsolatos oktatás, képzés szervezése;
- a szellemi tulajdonnal kapcsolatos alapszintű tanácsadási tevékenység.
2.2. A technológia-transzfer tanácsadási tevékenység koordinációja- a szakértői adatbázisban cégek, szakértők nyilvántartása;
- a technológia-transzfer tanácsadási igények közvetítése;
- a technológia-transzferrel kapcsolatos oktatás, képzés szervezése;
- a technológia-transzferre vonatkozó alapszintű tanácsadási tevékenység;
- tájékoztatás nyújtása szakmai eseményekről hírlevelek formájában.
2. Az innovációmenedzsment koordináció (II.)
2.3. A start-up menedzsment- a Projektfejlesztő Műhelyből eredő ötleteknek vállalkozások keretében történő megvalósításához kapcsolódó alapvető tanácsadás;
- üzleti oktatás/képzés szervezése.
2.4. A projektgenerálás- Projektfejlesztési Műhely működtetése;
- projektfelmérő interjúk készítése;
2.5. A klasztermenedzsment- kapcsolattartás a meglevő klaszterekkel, valamint klaszterfejlesztő műhely működtetése a régi és a leendő klaszterek számára.
2.6 Egyéb rendezvények (tematikus workshop, egynapos és háromnapos képzés stb.).
3. Kommunikáció, kapcsolattartás, hálózatépítés
- honlap működtetése;
- innovációs témájú kiadványok terjesztése;
- hálózatok és konzorciumok szerveződésének elősegítése a DA-RIÜ Khe. adatbázisának felhasználásával;
- az innovatív gondolkodás és magatartáskultúra elfogadtatása és népszerűsítése a Dél-alföldi Régióban.
4. Az innovációs adatbázis menedzsment
- az innovációval érintett célcsoportokra vonatkozó adatgyűjtés;
- innovációs adatbázis működtetése;
- Innovációs Hírlevél küldése;
- innovációs partnerközvetítés;
- innovációs információs pont hálózat működtetése.
5. A forrásigény menedzsment, koordináció
- igényfelmérés;
- az eredményeknek a RIS-be történő integrálása;
- a döntéshozók tájékoztatása a felmerülő igényekről;
- a döntéshozók dokumentumainak előzetes véleményezése;
- javaslatok készítése a döntéshozók számára (együttműködésben a DARFÜ-vel).
6. Nemzetközi programok
6.1. Az általános feladatok:
- a nemzetközi projektek közvetítése és menedzselése;
- a nemzetközi projektekhez külföldi partnerek felkutatása és brókerrendezvényeken való részvétel;
- a nemzetközi partnerek/szakértők hazai rendezvényeken való közreműködésének ösztönzése;
- megkeresésére információszolgáltatás biztosítása nemzetközi és európai uniós hálózatok felé.
6.2. Egyedi pályázatokhoz és szakmai szervezetekhez kapcsolódó feladatok ellátása:
- kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel (TII, ASTP, LESI);
- nemzetközi innovációs programok monitorozása.
Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program
- célja az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása (közlekedés, kommunikáció, természetvédelem), valamint a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben (pl. innovációs együttműködések révén)
- támogatásra jogosultak köre: non-profit szervezetek (beleértve a helyi önkormányzatokat is)
- a projektpartnerek között legalább egy magyarországi és egy romániai partnernek kell lennie a jogosult támogatási területről
- a projektek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Magyarország és Románia társfinanszírozásával valósulnak meg.
Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
- célja, hogy elősegítse egy fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező harmonikus és együttműködő régió létrehozását, amelyben a kulturális és természeti örökséget közösen menedzselik, az üzleti, oktatási, kutatási és kulturális együttműködések erősödnek és növekszik a foglalkoztatottság
- támogatásra jogosultak köre: közintézmények, közjogi intézmények és magánjog hatálya alatt létesült intézmények, amelyek nem profitorientált szervezetként a magyar-szerb határ két oldalán, a támogatásra jogosult területen tevékenykednek
- a határ magyar és szerb oldaláról egyaránt be kell vonni partnereket az egyes projektekbe
- összesen 16,608 millió euró uniós forrás áll rendelkezésre 2010-ig.
Az előadás-sorozat befejeztével, Dr. Molnár István, a Dél-alfoldi Regionális Innovációs Ügynökség Khe. Igazgatója összegezte a prezentált témákat, kiemelte azok leglényegesebb elemeit, üzeneteit.
Ezt követően, a workshop résztvevői között kötetlen szakmai beszélgetésre, véleménycserére került sor.
(logsped)
Logisztika
